2013. március 8., péntek

Chapter 8. ~ Gondolatok.

Na végre, sziasztok!
Sajnálom a csúszást, de örülök, hogy megértettétek a gondomat! Remélem, hogy tetszeni fog a fejezet, s írtok megjegyzéseket. Köszönöm szépen a díjakat, amiket kaptam. Nagyon jól estek!!
Jó olvasást!



LIAM


    Idegesen markolásztam a kanapé szélét, s próbáltam egyre közelebb bújni Zaynhez. Zayn arcán szín tisztán látszott a zavarodottság. Valószínűleg Danielle valamit mesél. De mit mesélhet? Én hallani akarom! Még közelebb dugtam a fülemet Zaynhez, ha így folytatom az ölében kötök ki. Szó foszlányokat hallottam Danielle magyarázásából, biztos a fellépéseiről beszél. Nyeltem egyet, mire Zayn rám nézett. Nem zavarta, hogy szinte már a nyakában vagyok, csak bólogatott, s hallgatta Daniellet. Meglehetősen jól csinálja! Néha hümmögött a telefonba, s helyeset. Nem is akkora idióta, mint gondoltam.
- Rendben! Persze, hogy átadom üdvözleted a többieknek! Hé srácok, Danielle üdvözöl Titeket! - pillantott körbe egy másodpercre, majd elmotyogott egy 'sziát', s kinyomta. Hál' Istennek! Nem szúrta el nekem!
- Zayn ! Te egy Isten vagy! - öleltem át a nyakát, s hozzábújta, most már valóban az ölében voltam. Zayn próbált minél messzebb tolódni tőlem, de nem hagytam, egyre erősebben szorítottam, s közben idétlenül vigyorogtam.
- Jól van, Liam! Ne dramatizáld túl a dolgot! Mindig is tudtam, hogy Isten vagyok, de szállj le rólam, mert ez félre érthető! - Kilökött az öléből, én pedig a padlón kötöttem ki. Ennyit a normálisságáról.
- Malik! Ne rongáld a testemet, mert ha lila foltos lesz a térdem, vagy a fenekem, akkor véletlenül levágatom a hajadat - fenyegetőzött Louis, majd beletúrt a fején lévő barnaságba, majd tekintetét Zaynre villantotta.
- Nem tennéd! - rázta a fejét Zayn, majd látványosan nyelt egyet.
-  Hidd el, megtenné! - erősítette meg Louis előző szavait Hazza, majd leült a kanapéra.


*** 


HAROLD


   Tegnap este, Danielle hívásának lerendezése után, mindannyian a kanapén feküdtünk ki, s reggelig nem is keltünk fel. Nagyon kimerültek voltunk.
Niall szavai hallatára felkaptam a fejemet, s szuggerálni kezdtem.
- Holnapra megbeszéltem egy randit Taylor Swiftel - ült le elégedetten Niall mellém, majd elmosolyodott.
- Hogy mit csináltál, Horan?! Én kiheréllek! És hidd el, könnyű lesz! - mutattam Nialler alsó szerve felé, mire Ő felkacagott, majd rácsapott a combomra. Nem erősen, épp, hogy megéreztem.
- Csak vicceltem, Styles! - kuncogott tovább, majd a levegőt kifújva hátradőlt a kanapén.
A szobára nyugalom telepedett. Liam, Louis, s Zayn is elmentek sétálni, így Niallel ketten maradtunk. Állításom szerint, csak rájuk jött a vásárlási láz, hiszen Zayn napok óta nem vett magának semmi újat, s ebbe még bele is tud betegedni. Tipikus Malik.
- Szerinted mit csinálnak a srácok? - dobott fel egy témát Niall, majd beletúrt dús hajamba.
- Zayn vásárol, Liam, és Louis pedig szenvednek. De jelen esetben, szerintem Louist küldte be Zayn vásárolni. Liam sosem vásárolgat órákon át, ellentétben Zaynnel - fejtettem ki gondolataimat, mire Niall bólogatni kezdett.
Jellemző, mondd egy értelmes témát, hozzászólok, erre Ő nem tud semmit hozzáfűzni, csak bólogatni. Niall sem változik soha.
Felkaptam a távirányítót, s bekapcsoltam a tévét. Kapcsolgattam, kapcsolgattam, de semmi érdek feszítőt nem találtam benne. Az egyik zene csatornán állítottam le, mint mindig, mikor nem találok jobb műsort.
A gondolataim elterelődtem barátaimról, s visszagondolva az elmúlt pár napra, becsuktam a szememet, s hátradőltem a kanapén.
Hihetetlen, hogy egyik napról a másikra Niall Horan testében ébredek, Ő pedig az enyémben. Ráadásul, ok nélkül, legalábbis az okára a dolgoknak még nem jöttünk rá.
Ezerszer szóvá tettem már, de ez még mindig felfoghatatlan számomra, s a többiek is így vélekednek. Megint csak a többieknél lyukadtam ki.
Felsóhajtottam, majd lejjebb csúsztam a kanapén. Egy újabb halál unalmas nap, de legalább nem kell gondolkoznom. Nem is akarok gondolkozni, ráérek majd akkor, ha a srácok hazaértek.
Alig gondoltam ki magamban az utolsó mondatot, egy hangos ajtó csapódás, majd belép a 3 oroszlán. Na, kezdődik!
- Hazza! Merre vagy? - hallatszik Zayn hangja, vagyis Louis engem keres.
- Mi van? - morogva felültem, s a nappali felé emeltem a tekintetemet.
- Semmi édes, csak hiányoztál - villantott rám egy szexi Zayn mosolyt, majd levágódott mellém.

***

  Mihelyt a nap eltűnt, s a hold elfoglalta helyét, mi ismét a nappaliban dőltünk ki. Lassan már a székhelyünkké válik ez a helyiség.
- Azt hiszem meglátogatom a zuhany rózsát - Felálltam, majd elindultam a fürdőszoba felé, választ sem várva. Belenéztem a fürdővel szemben lévő tükörbe, s megráztam a fejemet. Kusza, szőke tincsek, s édes ír pofi, kezdek hozzászokni, hogy Niall vagyok.
Nem vacakoltam, gyorsan elvégeztem a szükséges teendőket, majd elhagytam a fürdőszobát. Ismét megálltam a tükör előtt, majd pillantásom az alatta lévő fiókos szekrényre esett.
Felhúztam a szemöldökömet, mikor beugrott egy emlék kép. Hiszen én pár napja ide helyeztem a papírrepülős nyakláncomat. Hol a nyaklánc?! Én nem vettem el! Á, biztos valamelyik fiú volt. 
Megrántottam a vállamat, s elindultam a nappali felé.
- Halljátok! - szólítottam meg Őket, mikor leértem. - Nem láttátok a nyakláncom? - érdeklődtem nyugodtan.
- Az nálam volt! - vágták rá egyszerre, mire én újra magasba emeltem szemöldökömet.
- Mi? - kórusban megint csak.
- De hisz, én az ágyamban találtam meg, és úgy gondoltam, hogy reggel visszaadom Hazzának, de reggel elfelejtettem, hiszen Louis lettem - fintorgott a wolverhamptoni srác.
- Az lehetetlen, hiszen este kimentem kajálni a konyhába, és a nyaklánc ott volt, én is zsebre vágtam - tátotta száját Niall.
- Semmiképpen sem! Kimentem sétálni az udvarra, s ott találtam meg! - bólogatott kitágult szemekkel Boo Bear.
- Én pedig csak megnéztem, míg fürödtél - rántott vállat egyszerűen Zayn.
Teljesen összezavartak. Mindannyian azt állítják, hogy náluk volt a nyaklánc, azaz érintkeztek vele. Érdekesen hangzik. Most akkor valamelyikőjük hazudik? Nem, Ők nem olyanok! Nem lennének képesek a szemembe hazudni.
Hümmögve foglaltam helyet a kanapén, s lábamat elnyújtottam a szőnyegen.
Törtem, csak törtem a fejemet, hátha rájövök valamire.
- Akkor most kinél is van a nyaklánc? - érdeklődtem, mire a srácok egymásra néztek, majd egy perc alatt eltűntek.
Talán egy jó öt percet lehettek távol. Mikor visszatértek, mind csak a fejüket rázták.
- Nincs sehol - jött a válasz mindegyiktől.
Újra elnyúltam a kanapén, s próbáltam ép ésszel  felfogni a dolgokat. Hihetetlen, hogy mindig nekem jut a piszkos, agy munka.
Épp, hogy lehunytam a szememet, villám csapásként ért utol a felismerés...

U.I.: 20 tetszik, 16 megjegyzés, s kövi fejezet hétfőn! Ha csúszok, akkor kedden!

16 megjegyzés:

  1. Ne máár! Pont itt kell abbahagyni??? :OO amúgy nagyon jó rész lett! Alig várom a hétfőt :)

    VálaszTörlés
  2. Jujj!! De jóó!! Kövit:) Idegtépő mint mindig! :D

    VálaszTörlés
  3. k*rva jo lett. Mar bocsi a kifejezesert. Imadom

    VálaszTörlés
  4. Hát ez szuper lett!! ♥ Csak így továáb *-*

    VálaszTörlés
  5. SZUPIII!!! Nagyon várom a következőt!!! :)

    VálaszTörlés
  6. És persze...imádom,hogy így tudod abbahagyni, de egyszer úgyis megkeserülöd :D
    Várom a kövit :D

    VálaszTörlés
  7. Annyira imádom, hogy úgy írod le a fiúk érzéseit, mintha ismernéd őket.*-*
    De azt nem, hogy a legjobb résznél hagyod abba.-.-:D Legjobb blogod a LD után.:) Linzer forever and always.<3

    VálaszTörlés
  8. Nagyon jó fejezet lett!!!!!!!!!!!!!!Hozd gyorsan a kövit!! :D

    VálaszTörlés
  9. Nagyon izgi lett ez a rész! Néha kicsit bele zavarodok hogy ki kicsoda, de aztán rájövök. Az előző blogodat is imádtam és ezt is imádom! Siess a kövivel! <3 :D

    VálaszTörlés
  10. Elképesztően jó a blogod és nem csak ez az összes :D
    Olyan mintha te lennél az a fiú akit írsz, és így tök jó, mert én is ugyanígy érzem amikor olvasom :D
    ui.:bocsi az össze-vissza írásért :D
    Sandy

    VálaszTörlés
  11. http://kritikaneked.blogspot.sk/2013/03/8kritika.html a kért kritika ;) <3

    VálaszTörlés
  12. nagyon jó :DD hamar kövit, kíváncsi vagyok mááár! :o :DD

    VálaszTörlés